Ma a pszichiátrián kötöttem ki J. Mózi olyan csúfondáros alvási sorozatot követ, hogy iccaka egy-másfél óránként egymás mellett kötünk ki. Becsúszik az is, hogy hárman párban ébredünk kicsit átrendeződve. Nincs egyértelmű oka. Miért is lenne, hiszen kész találós kérdés egy csecsemő/kisgyerek. Vagy a foga, vagy a meleg, vagy a hasa, vagy azért mert forogna és a kiságy rácsai határt szabnak vágyainak, vagy nem tudom. Ma végre sikerült 10-kor kelnem, pontosabban ez volt az utolsó ébredésem időpontja. Az éjszakai murit kompenzálva különösen jófej volt a nagy fiú. Ezt ki is használtam, elnyúltam a pamlagon, és befejeztem az új Csernus könyvet, valamint mazsolázgattam a HVG Pszichológia különszámból. Csernus egy csapásra kedvenc lett a NŐ című könyv kapcsán, azóta is szeretem a stílusát és a módszerét. A legutóbbi debreceni előadást kihagytam, de nem is nagyon tesz újabbat hozzá, inkább csak ismétlés a tudás atyja.
Ha már a lelkemet így megcsinosítgattam, hátha a testem is belefér a mai napba. Uccu neki fussunk, este pedig Jazzszerda van (ha már elmosta a Blueshétfőt a zivatar)!
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése