Lóci három (és itt most töröm a fejem, hogy mi a legjobb szó) rosszul rögzült viselkedési formája (és akkor nagy diplomatikus voltam :-))

A leginkább korrigálásért kiáltó, hogy durván feni a fogát Mózira és rám. Egyszerűen nem lehet leszerelni, harap. Látszik rajta az elején, hogy csak játékból, mert amikor Mózit próbálom menteni egy-egy birkózás során, és észrevétlenül az én karomat, részeimet nyújtom oda a Mózié helyett, észlelem, hogy nem erős, és közben kacag. Viszont hiába szólok neki,  hogy elég, és álljon le, és lassítson, és ez már fáj, és Mózi nem akarja, és már én sem, nem fejezi be, elveszíti a fejét, és nyomot hagy. Továbbra is megy tökön paszulyon, birkózik, vetődik, tátja a száját. A nagy már menekül, nyomja el a homlokánál fogva, visít vagy odacsap a bajszos fakanállal, fogkefével (éppen mi van a keze ügyében) Próbáltam szépen szólni, viccesen leszerelni, erősen rászólni, durván rászólni, kiságyába visszatenni ilyenkor, nem működik semmi, csak kacarászik. Bezzeg ha Attila ránéz és komolyabb megerőltetés nélkül annyit mond, hogy Lóci, nem szabad, törik a mécses ripityára, reszketve zokog kroki könnyeket görgetve az arcán, hogy Annyaaaa...!!!

A másik hobbija, hogy locsolja ki a kádból a vizet. Kannával, kis edénnyel, kupakkal, kis hajóval, vízi játékok belsejét addig rázva, pancsolva, tapickolva lábbal, hogy itt sem használ SEMMI. Csak röhög az arcomba.

Harmadik rosszul rögzült mozdulat (bár ez megoldódni látszik, kopp-kopp...), az etetőszékből való dobálás. De nem ám potyogtatást, észrevétlen pöttyintés, hanem nagy ívben, heves viháncolás közepette lódítja meg a dolgokat hol a kutya felé, hol csak úgy... 

És egy ráadás: a játszótéri homokszórás. Ez is elég durván el tud fajulni. Behúzom fülem-farkam közben, mert anno ha ilyesmit láttam, mindig azt gondoltam, hogy Jesszus, hogy nem lehet ezt megértetni egy ennyi idős gyerekkel... ;-) A fagyi visszanyalt. Én kérek sorra elnézést az anyukáktól, és ülök a homokban, lapátolok a vödörbe, hogy kontrollált és kulturált útra tereljem a homokozást. Mert utána elfelejti, és akkor megint elüldögél szépen a többiekkel, kis bárány és nem vadul.

Adhatnátok pár jó tanácsot, bár úgy veszem észre, egyszerűen szemet kell hunynom felette, közben következetesen mondani, hogy nem szabad, aztán majd kikerül a repertoárból, és lesz újabb, amiért szurkolhatok, hogy eltűnjön a süllyesztőben, és megtanulja a helyes mintát.