Hónapok óta tudjuk, tervezzük, hogy lesz végre egy lányos esti kihágásunk. Ami nem ÖTYE, nem otthon valakinél (főleg Marikáéknál :))) lesz traccsolás és teázás, hanem amolyan igazi rákészülős 21:00 óra utáni felnőtt program. Persze, amint közeledett a kijelölt nap, aminek apropója örömteli és komoly dolog volt ;-), úgy kezdett repedezni a lelkesedés két asszony-tagban is. Végül győzött a győzedelmes mondat, hogy nehogy már Nyuggerek legünk, igenis 9 - fél 10 körül fogunk csak egyesülni, mert valaki altat, valaki készül, valaki Pestről érkezik haza, valaki takarít stb :). Az örömteli de komoly dologból függvényszerűen következett, hogy a piros a fő szín az este folyamán. Legalább egy körömlakk, egy piros rúzs, egy ruha, egy kabát vagy cipő kötelező. Ehhez képest egész jók voltunk :D. Annyi volt a bibi, hogy én az ivás részéből nyilván nem akartam/tudtam kivenni a részem, és másfél deci vörösbort szopogattam egész este, amíg a többiek megittak vagy 18 speed-et és egy kör tequilát.... Helyszínnek is olyat választottunk, ahol még nem jártunk, amit még nem próbáltunk, de már kacsingattunk felé. Így jött el a MASZEK ideje, és nem csalódtunk. Pontosabban kellemesen. Egyedül az ejfélkor záró konyha törte le a kedvünket mert a sültkrumpli jobban fogyott, mint az első rendelésnél felmértük. Mire új kört rendeltünk volna közölte a pincér fiúcska, hogy bezárt... :(.
Olyanok voltunk, mint a viháncoló tinik (dehát azok is vagyunk...), fényképezkedtünk (mondjuk azt szoktunk), és csak kellene Kiskatának a selfibot, mert egyre nehezebben vesz be minket a fókusz :)). Meg is kértünk egy jó kedélyű embert, hogy lőjön már rólunk egyet, neki pedig egyből feltűnt, hogy valamit ünneplünk, és mi ez a Rainbow Party vagy Loki drukkerek vagyunk-e :))). Mondtuk neki is, hogy jó okunk van rá.
Úgy ahogy kell, dőlt a speed, tört pohár az asztalunknál, nevetgéltünk hasfájósan, ettünk sültkrumplit aztán a Roncsban, és egészen fél 3-ig elnyúlt az ágyba bújás határideje. Már jönni akartak a lányok is pogácsát sütni, mert hajnal fél 6-kor én beidőzítettem, hogy Attilának a vadászszezon nyitóra sütöm a jól bevált tökmagvas pogit, amit immár harmadik alkalommal dicsér és díjaz a közönség ;-). Nem szeghetek holmi hagyományt csak azért, mert pont egybe esett a két esemény.
Hát pont így telnek a napok. Barátnőkkel sokkal ritkábban, mert mindenkinek 100 egyéb dolog között kell mérlegelnie, de nincs is ezzel baj, ha összejön egy-egy ilyen este.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése