Mindig piszkálom Attilát, hogy pakoljon már maga után. De ne valamikor, hanem azon nyomban. Tegye már a cipőjét mértani pontossággal, felülnézetből derékszögben a lóca alá. Terítse a törölközőjét a szárítóra, és ne az ágy végébe. Zokni a szennyesbe, és ne reggel, hanem egyből este... Aztán amikor nincsen itthon, és nem tudok hangosan méltatlankodni, akkor dörmögök olykor magamban :). Dirrel-durral szedem össze a fotelből a farmereket, és után elszégyellem magam.... Szerte nézek a lakásban széjjel, és az én cipőm sem áll merőlegesen a lóca hosszára, nekem is marad tegnap esti ruhám a fotelban. De akkor is :). Türemkedik fel belőlem a családi szlogen, amit már most látok, hogy kórusban fognak vele piszkálni, ha Mózi nagyobb lesz: Nem győzök 3 ember után pakolni!!! :D
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése