2016. január 13., szerda

Csak hajat mostam...

Úgy sem tudok aludni. Nagyon a finishben érzem magam, és ezt ma (naptárilag tegnap) az orvos is megállapította. Lola buksija szépen be van ágyazódva, felvette a szüléshez szükséges pózt, a hasam alakja már a hétvégén változott, lehúzódott. Kevesebbet mozog, bár most 1-2 órája elég intenzíven hullámzik :). Reggel mikor tükörbe néztem azt éreztem, hogy tyíííí, de fura az arcom. Nem én néztem vissza. Nem tudnám megmondani, mi változott, csak kicsit olyan saját magam karikatúrájának éreztem. Orvos ezt is megerősítette anélkül, hogy szóba hoztam volna neki. Annyit mondott, hogy a múlt héthez képest mások a vonásaim, és ki vagyok pirulva. Este Anya is rábólintott, hogy pont mondta a kolléganőjének az Otiban, hogy most érzi először, hogy változott az ábrázatom :). Nyilván nem mondta senki, hogy ebből éjszaka szülés lesz, valami miatt én mégis mindig arra készülök, hogy a harmadik is éjszaka indul útnak, és ugyanazzal a mozzanattal, hogy kihúzza a dugót, kirúgja a ház oldalát, mint a többi nagy legény. Annyit súgtak csupán, hogy harmadik gyereknél ez már simán adhat okot akció készültségre... Estére olyan intenzív fészekrakó, rendszerező hormon lépett életbe bennem, mint aki nem tudom hova készül. Cipős szekrény pakolás, csizmák pucolása, mosás, teregetés, vasalás, mosogatógép ki-be pakolás, tűzhely letörlés, szekrény belső elrámolás, sálas-kesztyűs kosár rendbetétele, gyerekek holnapi motyója kikészítve, az utolsó klinikára szükséges dolgokat is bekészítettem, magamat is kicsinosítottam, ahol kurtább volt a helyzet. Kiváltottam ma a szükséges gyógyszertári izéket is, befizettem a csekkeket, átutaltam, amit át kellett, feladtam levelet, ami még nem volt, oviba elvittük az igazolásokat, fénymásolt státuszokat. Mindenezek mellett/után is azt mondanám, kérném, hogy még a holnapot várjuk már meg feltétlenül. A lakást totálisan úgy akarom elhagyni, ahogy valójában hazatérni szeretnék. Hogy minden élére van állítva, felmosva, illatosan, mint ahogy soha :). Annak pedig külön örültem éjfélkor a fürdőkádban ázva, hogy megadatik harmadjára az az áldásos adrenalin bugyogtató helyzet, hogy nem tudom biztosra mikor is élesedik a helyzet a végső fázisába. Ez olyan izgalmas nekem. Már csak ezen jár az agyam, már csak ezt látom, képzelem. Feltétlenül megnyilvánulok az oldalon, ha lesz bővebben miről. Addig próbáljatok meg aludni ti is.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése