Csak nehogy sírás legyen a vége :).
Ilyenkor
érzem, hogy jó lenne többed magunkkal, több baráti családdal élni egy halomban, amiben a váci hétvégén is egyetértettünk: kommunában. Jól tudták ezt az őseink, hogy csapatostól garázdálkodtak, asszonyok a tűz körül, férfiak a bányában.
Olyan
alkotó vágy, hév és izgalom kapott el, hogy olyan vagyok, mint egy kis gyerek,
aki azt sem tudja mihez fogjon, melyiket válassza, melyiket tapintsa, szagolja
vagy kóstolja. Megint abba a hibába esek, hogy egyszerre akarom mindet :D.
Olyan jó lenne ezt a lelkesedést ilyenkor megosztani, elmesélni, átadni. Mert van nekem sok hasonszőrű lelkesedő barátném ;-)
Reggel
kipróbáltam a gombbehúzást, és... hát ez nehezebb, mint hittem elsőre vagy csak
gyakorolni kell, hogy ne másszon el az anyag. Nehéz feszesen tartani, és
betömködni. Félre tettem, hogy még próbálgatom.
Utána
befejeztem a nagyanyó báb hímzését, csinálom mindjárt piroskát is. Holnap talán
befejezem, és jöhet a farkas.
Villámlanak
a fejemben ötletek, így most azt tanulom, amíg Lócika szunyál, hogy hogyan kell
keresztszemes hímezni photoshopban...
A
kisháznak pedig annyi híja van még, hogy az ablakot megcsinálja rá Gyuri bácsi, aki a nyakamba ugrott az egyik faáru boltban, és elvállalta, pedig eredeti szakmáját tekintve könyvelő, csak szeret szöszmötölni a ház körül. Jól is teszi. Az én szakmám is eredetileg számokban utazik, de szeretek szöszmötölni minden mással, ami kicsit kreatív. Szóval, ha kész az ablak, varrom rá a huzatot. A tető már kész, tök
cuki piros és fehér pöttyös. Majd teszek fel képet, ha elkészült.
Nem is
zargatlak benneteket, reggel még leveleket is préseltem, meg még fogunk is, mert állatkákat
ragasztunk Mózival majd papírra és az ablakra. Ilyet:
Attila délelőtt küldte át, biztosan a FB-on találta, onnan szokott néha vadászni Nekem ötletet.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése