Gyerekfektetés után, sok-sok mozgás nélkül és télmelegítő, kezdő zsírraktár kibélelésével eltelt nap után, bekuckóztam a fotelba, géppel és karácsonyszagú keresztszemessel a kezembe, amikor kapom a BSI hírlevelet, hogy Ugye nem akarsz fotellakó lenni? És DE. Ez az egy most nem tud motiválni. Eljött ez az idő is nálam, hogy minden más fontosabb a tornánál-futásnál, spártai táplálkozásnál (ez már rég a múlté). Egyébként mind a két kicsi fiú lázas, tolom a kúpot, szirupot, C-vitamint, köptetőt hol egyikbe, hol másikba, és közben olyan jó blues énekes hangjuk van. Mi lesz majd, mikor mutálnak :)?
Lócinak szerintem a foga is jön. Harap mindent és mindenkit, ahol ér. Mózi Cicc meg maga a megtestesült jógyerek. Eddig is szerette a KÖSZÖNÖM szót. De a napokban különösen sokat használja. Mindenért megpuszil, és köszöni szépen. Most kiabált az előbb sírva, hogy pisilnie kell. Hozom ki ölben, és rekedten ölelget, hogy Köszönöm, hogy kihoztál pisilni....
Elolvadok :). Meg amikor azt mondja Lócinak, hogy Lócikám, ne harapj! és a délutáni alvásból felkelve ő szalad elsőnek a kiságyához, hogy Gyere Babám... :))) Mert ezeket persze mindet tőlem hallja, és olyan jó ugyanazzal a hangsúllyal viszont hallani.
Be is kucorodok mellé, mert megígértem még neki. Csillag Bari remélem, lázmenetes szép álmokat hoz felénk.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése