Volt nekünk hétfőn egy névnapos nagy fiunk és egy két hónapos nagy lányunk, akit kidíszítettek két oltással is. Névnap-szülinap alkalmával biztosan fellelhetőek vagyunk valamelyik debreceni játszóházban, rendszerint a lepattant Hangyabolyban. Valami miatt a fiúknak ez a szívük csücske. Azt gyanítom azért, mert kevesen szoktak lenni, kb 1-2 család van rajtunk kívül, nem úgy mint most. Ettől függetlenül jól megfértünk, jót csúszkáltunk és kosárlabdáztunk. Ott volt Poszikó is (új beceneve a fiúk szerint Porcogó), majd vacsiztunk a Street Bistroból.
Lolikát kb ennyire hatotta meg az oltás. Az alvásritmusába nagyon nem zavart bele :D. Éppen csak egy picit méltatlankodott, nem volt hosszú sírás-rívás. Aludt előtte is, amíg le nem hámoztam róla a ruhát egy mázsálás erejéig (4650 gr, 57 cm), majd kb a rendelőből a rámpáról letolva a "trágyaszórót" (by Lóci) már szunyált. Ha ez már bevált üzemmód, akkor ezt játszotta a játszóházban is, hiába vettük ki, vettük ölbe, tettük földre, nem hatotta meg. Kedden a védőnő jött, neki is megmutatta éppen, hogy kék a szeme és csipás, prezentálta, hogy nem szeret hason feküdni, aztán már csorgott jobbra a tejes nyál a szája csücskéből félálomban.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése