2016. november 9., szerda

Mára kilövöm magam az Űrbe...

Olyan divatos dolog és fogalom mostanság az ÉN-idő, hogy már-már nem is szeretem :). Ma viszont ez következik. Ma végre nem jön senki, se nap közben, se semmikor, ovi és Sanyikámmal való találkozást követően, ráadásul Lola szunyál ;-) fogom magam, a púpjaimat már teletömtem ebéddel :D, és befekszem az ágyba a kedvenc Pszichológia magazinjaimmal, aminek nem értem a végére, és olvasok, meg várom, hogy belealudjak. Mert azt úúúgy szeretem. Legalább annyira, mint filmnézés közben elaludni, de úgy, hogy Attila még nézi, és valami átdereng belőle. Ilyenek igaz, régen voltak, ezért is fog most ennyire jól esni.

Kiskata lőtte rólunk a Kis Padli alakulása közben. Imádom, hogy van egy lányom is. De szerintem ez látszik is rajtam ...;-)


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése