kívánok Minden Tűkkelütött olvasónak :). Elnézést, hogy most csak így. Ilyen szimplán, ilyen póriasan. Idén elmaradt a karácsonyi photo stoppolás. December 23 és 24 mindig kemény menet, akár hogyan tervezek, akár hogyan készülök előre. Nem volt ez most sem másképp, de megérte.
Tátott szájjal, ledöbbenve, ragyogó szemmel látva a gyereket a fa alatt/előtt csak megerősít, hogy jó úton járunk, érdemes ennyi energiát beletenni az ünnepekbe. Én is olvastam cikket az Indexen, hogy a karácsony előtti megőrülés, és a mindent tökéletesnek akaró ember a saját évközbeni tökéletlenségét próbálja kompenzálni. Vitára szállnék ezzel kicsit. Mert vannak a hétköznapok, és vannak az ÜNNEPNAPOK. Amire készül az ember. Ami mindenben más. Főleg ha olyan jó élmények élnek benne a gyerekkoráról, amit feltétlenül szeretne legalább olyan sértetlen formában tovább adni, mint ahogy megélte. Jönnek hozzá saját szokások, saját vérmérséklet, de szülőként megtapasztalva hatalmas tisztelettel és köszönettel adózom Anyának és Apának, hogy ilyen mértékben tették élvezhetővé a csodát, és hogy a sok munka és fáradság mennyire nem jött át. Mostanában látom csak igazán, hogy mekkora feszített menet egy ilyennek a levezénylése. Jövőre sem szeretném csorbábbra. Most csak ennyi. De ne hagyjatok magamra, mert lesz még miről feltenni képet, van még bennem felesleg. 2013 pedig új év, új élet.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése