2017. május 10., szerda

Anyák Napja utózönge, ovi

A hat csoport közül, háromban ma volt az ünnepség, így elég nagy tumultus volt az oviban, de megérte Lolával kicsinosítani magunkat.


Mózi manó nagyon közreműködő volt, végig mondókázott és énekelt nekem, de Lóci is sokáig szavalt. Ott csücsült az ölemben, Mózi pedig állt szorosan szembe velem. Tudjátok milyen jó ez így? Két nagymamával a hátam mögött + három gyerekkel, akiből kettő most épp nekem verselt csillogó szemmel. Mint egy vadalma vigyorogtam végig meghatottan, mondom is az idei kedvenc versemet, el ne felejtsem:

Álruhás királylány

Álruhás királylány az én anyukám,
télen, nyáron farmerban jár mindig az utcán.
Ám, hogyha felvenne egy szép hosszú szoknyát,
mindenki láthatná királylány voltát.

Anyukám vedd fel a legszebbik szoknyád,
hajadba tűzzél csillogó koronát,
mindenki ámuljon, hogy te milyen szép vagy,
világgá kiabálom: Te csak az enyém vagy!

Mózi egyelőre nem egy szelfi-zseni, nem tudja,
melyik pontot kell figyelni :D


Ez biztos azért szaladt mélyre, mert általában tényleg farmeros vagyok, de most szoknyába bújtam, és korona is volt a fejemen... Remélem, látták a gyerekek. Én annak éreztem/érzem magam időszakos fáradságom és idült kimerültségem ellenére is. 
Mózi olyan izgatottan adta át az ajándékot, és csak kérdezte, hogy Anya, tetszik? Fogod hordani? Most is rebeg a pillám, annyira éreztem rajta a vágyat, hogy örömöt szerezzen. Vékony drótra fűztek gyöngyöket, és pici mágnessel záródó karkötő lett belőle papír dobozkába csomagolva, amit ők színeztek ki... Lecsattintom mindjárt, csak a hálóban bent maradt, és Lolát nem akarom felmatatni. Mellé kaptunk még virágot, valamint készült anya-rajz. A nagymamák meglepetése piros papír szívecskére ragasztott kép volt, aminek a szélét apró szalvéta galacsinokkal díszítettek. Ilyenkor nem tudok szemet hunyni az óvó nénik megható munkája felett sem. Tele van a szívem szerelemmel.
A linzer és isler okozta szénhidrát bőséget lehűtöttük egy kis fagyival, ahogy ilyenkor anyák napja után szokás. Ami viszont most is elmaradt az a közös kép. Olyanok, mint 10 zsák bolha szerteszét pattog mind a kettő, amint kinyílik a zsák szája, én pedig nem szeretek megerőszakolva fotózni. Itt is csak azért ülnek, mert fagyiztak :)

Nekem  van a legjobb dolgom, mert enyém a világ 3 legeslegjobb gyereke




1 megjegyzés :

  1. Nagyon szép a vers és tényleg tök találó! Cukkerek és szépek az egyen mellényben! :)

    VálaszTörlés