Az előző posztba szúrtam be, én már kismilliószor meghallgattam, annyira cukik.
Ma volt egy "bónusz" UH-unk a Klinikán, mert kedden éjszaka egy tűzzáró vasajtó szembe találkozott a pocakommal. Meglehetosen nekem ütközött, pontosabban az éle a hasam bal oldalát kapta el. Sejtettem, hogy nem lehet nagy gáz, elég jól ki van ez a pacakban albérletezés találva, de összerándított, és egy szakaszon még most is fájdogál. Baba mozog szépen, de a szülésznő javaslatára ma reggel csak ott kezdtem, hogy mindenki nyugodt legyen. Valóban nem sérült senki és semmi. Lola Baba 2 kg-nál tart a mérések alapján, ami azért remélem, nem pontos, mert 2 hónap alatt még hatalmasak leszünk. Szerintem én cirka 3 kg-os gyerekekre vagyok kalibrálva, és jönni fog hamarabb. Judit is úgy gondolja, hogy a február 5-öt biztosan nem várja ki :D. Ezt a kis ütközést leszámítva minden szép és jó, itthon szalad a lakás, este picit rendbe kell rántanom, babaruhákat is ráncba kellene szedni, hogy pontosan lássam, mi hiányzik még. No és persze, a kicsi fiúknak még holnap futnom kell egy fél kört a Mikulás csomag miatt. Mert vannak már meg dolgok, apróságok (nem is szoktunk ilyenkor nagyot lőni), de még hiányzik némi elemózsia a csizmába. Jelentem ide a nagyszülőknek is, hogy 2016 a visszatérés éve lesz. Mármint nekem a szigorúbb, minőségibb táplálkozás és tudatosabb fogyasztás irányába. Minden felesleget felajánlok szorgalmasan a REFOMIX rászoruló konténernek, ahogy ezt egyébként már eddig is tettem :).
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése