Sejtettem, hogy gyerekkel szép az élet

ez nem mai kép, hanem vasárnapi, de itt is legyen meg

De hogy ennyire nagyon rettenetesen cukik tudnak lenni, és hogy lesznek is..., max reméltem a felét.

Mózi egy-két hete nagyon önálló, és élvezi, én meg hagyom. Kérdezi, mi hogy működik, egyedül használja a mikrót, ő itt készíti a teát. Hámoz, szeletel, vág, mosogat (!!). Odatolja a hűtőhöz a széket, és kipakol, bepakol. Ma úgy értünk haza késő délután az oviból, hogy becuccolva lelkesen mondja, hogy ő szeretne Lolának főzni, meg nekünk vacsira mártogatót. Egyedül a főzőlapot kapcsoltam be, és a turmixoláshoz öntöttem bele egy magasfalú edénybe a cuccot, hogy boldoguljon. Most figyeljetek. Meghámozta a répát, krumplit. Felszeletelte, öntött rá vizet, nyomott bele egy pici olívaolajat, lefedte. Én közben a mézeshez gyúrtam be a tésztát. Amíg főtt és hűlt a répa-krumpli kombó fürödtek, fürdettem Lolát. Turmixolt, és adagolt, majd Lolikát megetettem. Amíg altattam Mózi büszkén terített, nekem vajkrémmel megkent egy pufi búzát, szeletelt rá sajtot, rejtett a sajt alá 2 mini karika cserkészkolbászt, tett a tányérra 3 csemegeuborkát, főzött teát!!!! Közösen megvacsiztunk a lobogó koszorúk mellett. Nem győzte kérdezni, hogy Anya megdicsérsz? Én meg majd' elolvadva imádtam. Lóci a vizet törölte fel a fürdőszobában fürdés után. De még itt sem volt vége. Mózi el is mosogatott!!!!

Tegnap fényvillamosoztunk (csillamos), és este az UP! animációs filmet néztük/nézték. Én Lola miatt nem igazán. Az álmok megvalósulásáról beszélgettünk este. Mondja Mózi, hogy neki az az álma, hogy mindent egyedül csináljon. Egyedül szeretné szétválogatni a ruhát, betenni a gépbe és elindítani, teregetni, Lolát etetni. Annyira rettenetesen cuki volt, ahogy ezt véresen komolyan mondta. Úgy élvezem, amikor ölelgetik, puszilgatják egymást Lócival, hogy ugye, mi jó barátok vagyunk. A szobából kilépve pedig látom, hogy mint két jótékony manócska ketten viszik a kinyitható szárítót, lesem a sarokról, ahogy felállítják. Addigra már kiszedik a nedves ruhát a gépből kosárba, és ketten együtt cipelik.... Szétömlik bennem a meghatottság, hogy mitől és hogyan lehetnek nekem a legtökéletesebb gyerekeim. Még most is rendesen meghat. Nekem ez az egész adventi időszak maga volt a karácsony. Nem is kell pont az ire